Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti.
Közúti
Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-ás autóút, melynek teljes kiépítése után a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás.
Kerékpáros
Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Becslések és szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt
Repülőtér
A Belvárostól 15 kilométerre lévő Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 1950. május 7-én adták át a forgalomnak. 1985-ben (Ferihegy 2A) majd 1998-ban (2B) megnyitották az új terminálokat. Ezt követően Ferihegy 1-et - teljes felújítás után - 2005. szeptember 1-étől a fapados járatok vehették birtokba. Jelenleg a Ferihegy 2 A terminálja a schengeni gépek le- és felszállóhelye, a B terminál pedig a nem-schengeni légitársaságoké.
Egyéb
|