A Sacelláry-kastély a Törley-kastély mellett, Budapest XXII. kerületében található szecessziós kastély.

A Bizáncból származó Sacelláry család 1875-ben jelent meg Budafokon (Promontor), mint vásárló. A kastélyt a 19. század végén építtette Sacelláry György, leánya, Irén (*1855) részére, aki 1885-ben Törley József felesége lett. Az 1879. évi összeírásból tudjuk, hogy a Sacelláry féle házban a kerületi körorvos dr. Nagy János lakott. 1890-ben Törley József hatalmas birtokot vásárolt az újonnan felépítendő pezsgőgyára számára. Így a Sacelláry és a Törley ingatlan közvetlen egymás mellé került, de soha nem lett közös, hiszen a két ingatlant mindig is hatalmas kőfal választotta el egymástól. Irén számára az 1890-es évek végén kezdődött el a kastély építése. Az építés valószínűsíthető ideje 1895-1899 közötti évek. Sacelláry Irén kedvence a vadgesztenyefa volt, ezért az épület külső díszítésén sok a vadgesztenye-motívum. 1937-ben a kastélyt átalakították. A bejárattól egy keskeny folyosón lehetett eljutni az úgynevezett Nagyterembe vagy hallba, amely a kastély központi része volt. A hallból lehetett megközelíteni az ebédlőt, a szalont, a télikertet, a könyvtárszobát és a biliárd-szobát. A hallban látható a családi címer a címerpajzsban szereplő hattyúval. Innen a hallból gyönyörűen faragott lépcső vezetett fel az emeletre, ahol a hálószobák voltak. Az egész belső kialakítása a szecessziónak volt alárendelve, melyből még ma is felfedezhetők részletek. Róth Miksa készítette az aula ólomüveg-ablakait, máig épen megmaradtak a belső faburkolatok és gipszstukkók. Az épületet húszezer négyzetméteres őspark veszi körül vadgesztenyékkel. Sacelláry Irén (ekkor már özv. Törley Józsefné) 1925. januárjában meghalt. A kastélyt két fiútestvére örökölte, akik 1926-ben eladtál a Postának. A Posta pedig tüdőszanatóriumot rendezett be a kastélyban. Az államosítás után az épület a Tétényi úti kórházé lett, aki továbbra is szanatóriumként használta. 1987. nyarán a Magyar Hitelban Rt. megvásárolta, majd felújíttatta. A felújítás Harrer Cézár belsőépítész tervei szerint zajlott.

Az 1920-as évektől az 1980-as évekig szanatóriumként működött, rövid ideig iskolaként szolgált (Közép-Európai Egyetem Rt.), 2002-től magánkézben. Az épület és a kert alkalmanként rendezvények helyszíneként működik.