A Vizafogó Budapest városrésze a XIII. kerületben. A Duna és a Váci út közötti területen fekszik, délen a Dráva utcáig, északon a Meder utcáig terjed.

A Dráva utca, Cserhalom utca és a Váci út által határolt terület. Az Árpád hídtól északra elterülő részét régen Lepsinek nevezték, Mátyás király idejében itt volt az Agaras-tó, mely a Domonkos-rendi apácák tulajdona volt. Itt, a Váci út mentén futott a töltés, amelytől a Duna felé zsombékos terület volt, ahová a Fekete-tenger felől a vizák feljöttek az ívási időszakban.

A 19. század végén a mai Árpád hídi felüljáró területén működött a Zarzetzky gyufagyár, ettől északra Láng László által alapított gyárak, melyeket később összevontak Láng Gépgyár néven. Az itt található Turbina utca eredeti neve Láng László utca volt, és a sarkon állott (az 1960-as évekig) a Hazám mozi.

A 20. század elejére a zsombékos dunaparti terület feltöltődött. A Rákos-patak környékén a mai Szennyvíztisztító területén volt a Vuk és fiai Fűrészüzem. Az 1930-as években a Dagály utcában kialakították a rendőrházakat. Az Árpád hídra vezető út északi oldalán 1961-1966 között további összkomfortos szövetkezeti házakat építettek. A Dagály strand kialakítása az 1960-as években történt, eredetileg Szabadság strand néven. Vele szemben 1961-től az Erdért illetve a Csőszerelő SC pályája volt. 2006-ban az Erdért pálya nyugati részén lakótömböt építettek, csökkentve e terület zöld jellegét. A keleti oldalon 1977 körül a kézilabda pálya helyén teniszcsarnokot alakítottak ki. A pályáktól a Váci út felé a Láng Gépgyár hátsó telepei, illetve az MHSZ telepe található.

Az Árpád hídtól délre a Dráva utcáig az egykori Vizafogó teherpályaudvar felé vezető iparvágány mentén szegénynegyed, a Váci út mellett a Hétház és a Tizenhárom ház munkáscsaládoknak nyújtott otthont. A vasúti pálya nyugati oldalán 1940-től cigánytelep alakult ki a Népfürdő utcáig. A terület rendezésére még 1938-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki az első javaslatot, amely számolt az itt lévő pályaudvar megszüntetésével is. 1970-1976 között a Párkány utca mentén fekvő telepet szanálták, majd Bene László és Szentmártoni Ferenc tervei alapján 1982-1984 között felépült az Elektromos pálya keleti oldalán a Vizafogó lakótelep első üteme. A házgyári technológiával készült tízemeletes épületekben 2684 lakást alakítottak ki. Emellett a telepen kereskedelmi egységek és gyógyszertár mellett felépült egy 16 tantermes iskola, egy 200 férőhelyes óvoda, egy 100 férőhelyes bölcsöde és a Berzsenyi Dániel Gimnázium mai épülete. 1987-ben a teherpályaudvar felszámolásával annak helyén felépült a második ütem, ami 1989-re készült el. Az állomásépület még ma is áll.