Újlak, vagy Óbuda-Újlak a hajdani Budaújlak település Budapest Szépvölgyi úttól északra fekvő, a főváros III. kerületéhez tartozó, mintegy 0,5 négyzetkilométernyi része.

A török időkben elnéptelenedett középkori Szentjakabfalvát bajor és württembergi telepesek alapították újra Neustift néven; ennek német fordítása az Újlak elnevezés. Az 1873-as városegyesítéskor Újlakot Óbuda városrészhez csatolták, majd 1950-ben, a jelenlegi közigazgatási szervezet kialakítása során, megosztották Budapest II. és III. kerülete között.

Az egykori település központja a mai Kolosy tér környéke volt; a plébániatemplommal és a piaccal. Régebbi nevei: Marckh Platz (Piac tér) (1702), majd Haupt Platz (Fő tér), 1822-től Heu Platz (Széna tér), de nyugati fele 1835-ben még Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), és végül 1896-tól Lujza tér. 1900-ban kapta mai nevét, Kolosy György honvéd százados szabadságharcosról.

E városrészben építették meg 1881-ben a főváros első nagykapacitású „vízvezetéki telepét”, a ma is üzemelő Budaújlaki vízművet (a Szentendrei HÉV Szépvölgyi úti megállójánál, a HÉV és a Slachta Margit rakpart közötti területen).

Ugyancsak a Hév és a rakpart között volt egykor a Nagyszombat utcában a „Goldberger-pálya”, melynek helyén 1995-ben görkorcsolya és szabadidőpark létesült.

Újlak északi részén, az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. téglavető telepén, a Bécsi út, Nagyszombat utca, Végvár utca, Doberdó út által határolt területen építették fel 1928-ra a székesfőváros megbízásából az úgynevezett „városi házakat”. Az épülettömbök 460, jó minőségben megépített lakással, valamint 34 üzlettel bővítette a szűkös budapesti ingatlan-állományt (tervezők: Hikisch Rezső, ifj. Paulheim Ferenc.).

1952-1954-ben a II. világháború alatt bezárt Holzspach Téglagyár Szépvölgyi úti telepén emelték fel a Mechanikai Mérőműszerek Gyára épületeit. A gyáregység 1990-es években történt szanálása után a területen irodaparkot létesítettek. A bánya homlokfalai mai napig meredeken határolják az épületeket