Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A Duna jobb partján található.

Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven.

Tétény a római Campona tábor-erőd helyén épült. Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő-tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig.

A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek.

Az 1270-es évektől a Héder-nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a Bökénysomlai csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza.

1279. július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott.

Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai, egy időben királyi birtok volt. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 7 garas pápai tizedet fizetett. 1424-től a királyné tulajdona volt, 1443-tól a Héderváriaké. Részbirtokosai között szerepel Zane budai olasz özvegye, a Rozgonyiak és Drágffy Bertalan is.

A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai kastély egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászóhelyek és malmok. Mivel erőjük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett.

A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században – főleg németekkel – újratelepítették.

1949. december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja.