|
Gyárdűlő
1873-ban kapta a nevét a városrész, a környéken létesült gyárakról. A városrész történelmét a mai Mázsa tér környékén épült sertéspiac indította meg, amelyet 1861-ben adtak át, egy 20 holdas területen. Fokozatosan innen látták el egész Budapest sertésfogyasztását, hiszen a környéki gazdák ide hozták hízósertéseiket eladásra. A következő egy-két évtizedben a piac vonzáskörzete egyre bővült, az egész magyarországi, szerbiai, romániai sertésforgalom központjává vált, sőt, 1896-ban Bécs sertéshúsimportjának (évi 362 000 sertés) csaknem kétharmada (234 000 sertés) a kőbányai piacról származott, ráadásul egész Európában ismert. Ekkor már különböző létesítményeket, ún. sertésállásokat is építettek az állatok további hizlalására. Mintegy 100 000 hízót tarthattak egyszerre a kőbányai-gyárdűlői telepen, 120 holdnyi területen. A sertéspiac jövője viszont nem tarthatott sokáig, ugyanis 1892 májusában felütötte fejét a piacon a sertésvész. Ekkor a kormány karantént rendelt el, az állatokat csak budapesti fogyasztásra, azonnali vágással lehetett elvinni. A nyár folyamán rengeteg kényszervágást végeztek, teljesen kiürítették a telepet, viszont a kórban így is csaknem 15 000 sertés pusztult el. Novemberben a telepet fertőtlenítették, decemberben ismét megindult a kereskedelem, ekkor 25 000 sertést tartottak itt egy időben. Nemsokára viszont újból megjelent a sertésvész, ekkor a külföldi piacokon véglegesen betiltották a kőbányai sertések behozatalát. Utána tehát a piac forgalma visszakorlátozódni kényszerült Budapest ellátására.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
