A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én ismét visszakapta korábbi nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében.A tér 1929 előtt névtelen közterület volt. 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek az egykori magyar miniszterelnökről. 1951-ben a szovjetbarát városvezetés a tér nevét Moszkva térre változtatta. A rendszerváltás után felmerült a tér átnevezése Antall József térre, de ez a lépés nem történt meg. Végül 2011. május 12-től a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek hívják.

Nappal a közutakon folyamatos az autóforgalom, a légszennyezés mértéke a kritikus időszakokban a megengedett határok körül mozog. Mára a téren alig maradt hely park vagy pihenőhely számára. A villamossínek között kisebb zöldterületet alakítottak ki, közepén 1979 óta csobogókút áll, amit a görög kommunista szabadságharcosok számára emeltek. Városképi szempontból az egyetlen meghatározó létesítmény a Magyar Posta Vezérigazgatóságának korábbi, a tér fölé magasodó épülete, amely 1923 és 1925 között épült, és Sándy Gyula tervezte. Az épületet 2008-ban adta el a Posta. A tér a budapestiek, hétvégén a kirándulók kedvelt találkozási helye, a nyolcvanas évektől pedig reggelente a „feketén” munkát vállalók gyülekezőhelye is lett, amit a pesti köznyelv „emberpiacként” emleget.

A tér állapota napjainkban igen leromlott, átépítésére több terv is született az 1990-es és 2000-es években. A jelenlegi átépítési terv a tér vágányhálózatának és gyalogos felületeinek átrendezésével számol, távlatilag a metrólejárat legyező formájú épületének elbontásával. A tér átépítésének első ütemét 2013-14-ben tervezik végrehajtani.