Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
Korábbi nevei: A 18. századtól Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és disznókereskedők tere), a 19. századtól Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér), 1874-től Calvin tér, 1953-tól újabb írásmóddal Kálvin tér.
Nevét Jean Calvin francia származású svájci reformátorról kapta.
A tér a korábban Pest városát körvevő városfal –a mai Kiskörút- mentén terül el, amelynek Kecskeméti kapuja előtti vásártér volt.
A mai Kálvin tér északi, észak/nyugati felének története valójában Pest ide eső eredeti városfala mentén lévő terület története. A mai tér északi /észak-nyugati határa tehát Pest város déli/dél-keleti városfal határa ténylegesen. A város első ismert feljegyzett városfala az Árpád-korból származik, legfeljebb a XIII. század elsõ felében építették. A 1241-ben tatárjáráskor égett le és nem is állították helyre erõdszerûen. A XV. sz. elsõ 50 évében a az adatok szerint nincs fal pest város körül. 1493 Ekkor említik első alkalommal újra a frissen újra épített városfalat oklevélben. Többnyire 1443-1479 között, Mátyás király idején építik újjá. 1526: Pesten is harcoltak a törökökkel. A város polgárai elhagyták a területet. Miután a török seregek elmentek a falakat újra kijavították. 1540-ben Ferdinánd király hadai elfoglalják Pestet. 1541 augusztusában újra Török fennhatóság alá került Pest. 1602 és 1604 között Pest német kézen volt. 1604 szeptemberében Pestet elfoglalják megint a Törökök. A XVII. században kijavítják a falakat. 1684-ben és 1686-ban Pestet elhagyták a lakosok, s a törökök felgyújtották a várost. A falak utolsó nagy felújítására a Rákóczi szabadságharc alatt került sor. Még 1688-ban is a városfalon kívüli terület –a mai Kálvin tér egyéb területei – gyakorlatilag beépítetlen földek, s csak idefutó utakat találhatunk a falakon túl. A falakon kívüli terület fokozatos beépítése az 1700-as években indul meg. Ahogy nő a falon kívüli területen lévő épületek száma, úgy nő az igény a falon belüli és az azon kívüli városrész összekapcsolására. Az 1780-as években kezdték meg a falak lebontását. A tér és a kecskeméti utca sarkán lévő kecskeméti kaput 1794-96 között elbontották. Az egész pesti várfalat 1808-ban lebontják, ami maradt belőle. Ekkor kezdenek igazán kialakulni a mai Kálvin tér alap keretei.
AJÁNLOM AZ OLDALT
