Ferenciek tere
A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont.
A Ferenciek terén álló ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A Ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A "ferenci" formára először 1793-ból van adat. A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. században ismert volt a Franziskanerplatz neve is, ezért valószínűsíthető, hogy a pesti szlengben régóta élő elnevezés vált hivatalossá.
A mai tér 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek teréből és a hozzácsatolt Felszabadulás térből.
A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A XVI. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a XVIII. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere.
A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-tól Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. A pesti népnyelv Felszab térnek nevezte.
|