Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
Az Almássy tér Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, a Wesselényi utca páratlan oldalán elterülő tér.
A Városliget irányába kiépülő Wesselényi utca rendezésekor, 1879-ben alakították ki a teret, amelyet 1884-ben a mai VII. kerület egy részét korábban birtokló Almássy (Almási) családról neveztek el.
Az első évtizedekben – míg 1897-ben fel nem épült az István (ma Klauzál) téri vásárcsarnok – az Almássy téri piac a külső-erzsébetvárosiak napi szükségleteit látta el, és itt állt a korban nevezetes Lakatos vendéglő is (később, az I. világháború előtt Steiner József Józsi kávéháza állt a téren). Az 1900-as években több munkásegylet irodája költözött a teret szegélyező épületekbe (építő-, fa- és élelmezésipari munkások szövetsége. Ebből kifolyólag az Almássy tér gyakran szolgált munkástüntetések kiindulópontjául, 1905. augusztus 13-án például innen indult el a sütőipari munkások választójogot követelő tüntetése.
A Deák Ferenc Szabadkőműves Páholy 20 ezer koronás adományából az Almássy téren épült fel 1913-ban a főváros első közkönyvtára, a Deák Ferenc Könyvtár. Az egyre rosszabb állapotba kerülő (a mai Barcsay utca torkolatában álló) épületből az 1950-es években a könyvtár a Rottenbiller utcába költözött, s 1967-ben az épületet is lebontották.