A Várszínház Budapest I. kerületében, a Budai várnegyedben található épület. A Szent György téri épületcsoporthoz tartozik (Színház utca 1–3.) 1763-ban épült, mint karmelita templom és kolostor, csak 1787-ben alakították át színházzá. A Várszínház volt az első állandó színház Budán. Ez az egyetlen olyan 18. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely.

A középkorban a ferencesek Szent János-temploma állt itt, amely 1269-70-ben épült, később a Szent Zsigmond prépostsághoz tartozott a templom, amelyet a vár török megszállásakor a törökök kifosztottak, s elpusztítottak. A keresztény templom épületének egyes megmaradó részei felhasználásával a török időkben mecsetet építettek, amely Buda 1686-os ostromakor dőlt romba. A telket 1693-ban adták át a kármelitáknak. 1725-ben rakták le a templomuk alapkövét, amelynek építése 1736-ra fejeződött be, de csupán 1763-ban került sor a felszentelésére. II. József azonban 1784-ben a rendet feloszlatta. 1786-os budai látogatásának alkalmával személyesen intézkedett arról, hogy színházat alakítsanak ki a kármelita templomból az 1784-ben Budára telepített központi kormányhivatalok tisztviselői karának szórakoztatására. Kempelen Farkas készítette a terveket, amelyek jelenleg vagy lappanganak vagy elvesztek. A színház falába elhelyezett korabeli emléktábla jól mutatja a hely, az épület történetét:

„Itt állott a b. szűznek u. n. új, vagy kisebb egyháza, mely a sz. Zsigmond-prépostsághoz tartozott. Először 1471. említtetik, midőn horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Mátyás k. anyjától gazdagon megajándékoztatott. A török korban (1541-1686) leromboltatván, 1692-ben a karmeli szerzet által József tiszteletére ismét letelepíttetett. II. József császár alatt pedig 1784. német színházzá alakíttatott.”