A  Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A ma is létező újkori állatkertek között csupán 24 akad, amely a budapestinél régebbi alapítású. Az állatkert Xantus János jogász, biológus, etnográfus kezdeményezésére létesült. A főváros csak 1907-ben vette saját kezelésébe, ezt követően alakult ki mai formája. Megnyitásától kezdve az 1950-es évekig egyedüli állatkertként létezett Magyarországon. Napjainkra közel másfélmillió ember keresi fel évente.

A jelenlegi területet határoló utak közül az alapításkor egyedül a vasútvonal létezett (azt 1842-ben létesítették), az összes többit már az Állatkert alapítása után, nagyrészt a kert területének rovására alakították ki. Az Állatkertből hasítottak ki területet a Vidám Park egy részéhez (eredetileg a Hermina út és a Mohács utca hossztengelyének vonalában volt a kert északkeleti határa), de a Fővárosi Nagycirkusz és a két szomszédos étterem területe is az Állatkerthez tartozott egykor. Mi több, a Széchenyi-fürdő területét eredetileg a kert későbbi bővítéséhez foglalták le. A területcsonkítások következtében az eredeti, mintegy 18 hektáros területből 1912-re már csak 11 hektárnyi maradt meg. Az 1950-es években további területvesztést jelentett a Dózsa György út szélesítése, mivel a Dózsa György úti kerítést teljes hosszában három méterrel beljebb hozták.

Hivatalos nevei voltak: Pesti Állatkert (1866-1873), Budapesti Állatkert (1873-1907), Székesfővárosi Állatkert (1907-1912), Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912-1948), valamint Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948-2001). A köznyelvben viszont egyszerűen mint Állatkert szerepel.

Fő tevékenységégi köre a természetvédelem, az oktatás, valamint a tudományos kutatás. További célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.