Története
A megépítésére az Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került volna sor. Szükség volt rá, hogy tehermentesítse Budapest addigi legdélebbi közúti hídját, a Petőfi hidat; valamint össze kellett kötnie az akkor kiépített Hungária körgyűrű déli szektorát, a Könyves Kálmán körutat a dél-budai oldal fejlődő területeivel, főleg a Szerémi és a Budafoki úttal. 1992-ben kezdték el építeni, és 1995 októberében adták át a forgalomnak. A gyártást és a szerelést a Ganz Acélszerkezeti Vállalat végezte, az építési munkálatokat Győrfi István vezette.
Ez volt Budapest dunai közúti hídjai közül az első, amelyik nem egy személyről, hanem földrajzi elhelyezkedéséről kapta elnevezését. A Fővárosi Közgyűlés az 1995-ös átadáskor a Szent László híd elnevezés ellenében választotta a Lágymányosi híd nevet. Később felmerült javaslatként a Latinovits Zoltánról, Kossuthról, Szent Istvánról, Mátyás királyról való elnevezés, illetve a Béke hídja név is. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a híd új neve „a jeles magyar történelmi családról” Rákóczi híd legyen.[2] Ezt a bizottság 2011 augusztusában egyhangúlag elfogadta.
Pesti hídfőjétől északra épült fel 2002-ben a Nemzeti Színház új épülete és 2005-ben a Művészetek Palotája.
Budai hídfője mellett jött létre az Infopark 1996-ban, továbbá az ELTE és BME új közös kampusza. A lágymányosi egyetemi és informatikai negyed többi modern épületét a híd átadása utáni években építették fel.
A hidat 2011 őszén átfestik.
|