Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
Az 1870. évi X. törvénycikk rendelte a Margit híd megépítését, melynek alapján nemzetközi tervpályázatot hirdettek meg a híd megtervezésére és kivitelezésére. Ezt megelőzően azonban szükség volt a megfelelő jogi, műszaki és pénzügyi feltételek előteremtéséhez. A beruházás műszaki és pénzügyi oldalával kapcsolatban nem merültek fel problémák, mivel a két évtizeddel korábban átadott Lánchíd példaként szolgált arra, hogy hidat építeni gazdaságpolitikailag is indokolt, valamint hasznos és egyben kifizetődő munka. Nehézségek merültek fel azonban jogi területen, mégpedig a következő okok miatt:
A Lánchíd magánvállalkozás részeként készült el, mely Sina György bankár részvénytársaságának tulajdonát képezte, és koncessziós alapon épült fel. Költségeit a vámfizetési kötelezettség fedezte, mely az összes, hídon áthaladó gyalogosra és járműre kiterjedt. A vámszedésből befolyó jövedelem pedig a részvénytársaságot illette. Ugyanakkor a következő kikötés is szerepelt a szerződésben, melyet az Országgyűlés az 1840. évi XXXIX. törvénycikkel együtt hagyott jóvá, melynek értelmében a hídtól 1-1 magyar mérföldön belül (kb. 8 km) másik híd nem építhető a Lánchíd forgalomba helyezésétől számított 90 évig a Dunán. 1936-ban járt volna le ez a kötelezettség, ugyanis akkori becslések szerint ennyi idő után lett volna szükség Budapesten egy újabb hídra, azonban a város fejlődése ennél jóval nagyobb méreteket öltött.
Ezek után két megoldás kerülhetett számításba: 1. a Lánchídtól számított 1 mérföldnél távolabb építik meg a hidat, vagyis a főváros akkori területénél mind észak, mind dél felé jóval kijjebb; vagy 2. ezen jogi akadály elhárításáról a részvénytársasággal megegyeznek. Az első megoldásnak nem lett volna értelme; a második megoldás változatai közül viszont a legszerencsésebbre esett a döntés: az 1870. évi XXX. törvénycikkel a magyar állam megváltotta a Lánchidat, az átkelőhely kijelölésében így már saját maga dönthetett.