Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
A Soroksári Duna-ágat a 1870-es években a folyamszabályozáskor, árvízvédelmi célból, töltéssel zárták el. A töltés a főváros jelenlegi XX. és XXL kerületei, Pesterzsébet és Csepel között, kb. a jelenlegi híd helyén létesült és azon át bonyolódott az akkor még gyér forgalom. Ez volt az ún. Gubacsi gát, amely nevét Erzsébetfalva (később Pesterzsébet) község dűlőjétől vette, ahol a gát feküdt. és az 1912-ben megépült Ráckevei HÉV csepeli szárnyvonala, ami a Pesterzsébet felső HÉV állomás után ágazott ki a fővonalból. Amikor a Soroksári Duna-ágat az 1920-as évek folyamán hajózhatóvá tették, a Duna-ág felső és alsó torkolatánál hajózsilipek (Kvassay-Tassi) épültek és a Gubacsi gátat elbontották. A Gubacsi híd abból a célból létesült, hogy áthaladjon a forgalom, amely annak előtte a gáton zajlott.
A pillérek alapozását 1919-1922 között Zsigmondy Béla, a vasszerkezetet 1923-24-ben a Magyar kir. Állami Vasgyárak építette meg a HÉV vonal, az akkoriban épült Szabadkikötőbe vezető iparvágány és a közúti forgalom számára. Két darab hatnyílású rácsos acélhidat építettek. Az északin a kikötői vasút és a HÉV osztozott, míg a délin a közúti forgalom kapott helyett irányonként egy sávval.
A II. világháborúban Budapest ostroma idején a német alakulatok felrobbantották. 1947-ben építették újjá.
A két híd között egy befüggesztett részen még egy vágány alakítottak ki a HÉV számára, hogy irányként külön vágányon haladhassanak a szerelvények. Az sziget csúcsán 1927-ben megépült Kvassay híd nyugati oldalán 1951-ben átadott gyorsvasút, a mai Csepeli HÉV megépülte után a szárnyvonal meglepően keveset veszített jelentőségéből. Mivel rajta keresztül a belvárosból Csepelre ugyan hosszabb volt a menetidő, továbbra sem csak Pesterzsébetig utaztak rajta. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és Gubacsi út sarkán. Ettől kezdve innen indultak az eredeti vonalon a "H" jelzésű vonatok Csepelre.
Egy elhibázott döntés következtében a Gubacsi híd felújításakor, 1978-ban a HÉV járatot megszüntették. Forgalmát több autóbusz vette át. A HÉV vágányok helyén 1984-ben közúti sávokat alakítottak ki. A híd nem sokáig bírta el a kétszer két sáv közúti és az egy vágány iparvasúti forgalmat. A legutóbbi, 1997-es felújításkor újra a déli oldalra került az irányonként egy sávra szűkült erős közúti forgalom. A középre befüggesztett pályát elbontották. Azóta az északi oldalon a kikötői vágány és egy kerékpárút halad. Utóbbi helyett inkább a déli oldalán lévő szűk járdát használják a biciklisták.