Buda ostroma 1540 végén zajlott le. I. Ferdinánd által küldött sereg megpróbálta Szapolyai János halálát követően megszerezni a fővárost és végre elfoglalni a Habsburg-család számára a Magyar Királyságot. Habár maga a harc látszólag a magyar trónért folyt, rövidesen Habsburg–török háborúvá változott.
Buda tíz évvel korábban már kiállt egy ostromot a németekkel szemben, akkor törökök harcoltak a falain. Ezúttal török segítség nélkül Fráter György és Török Bálint vezetésével visszavonulásra kényszerítették Leonard von Fels magyarországi főparancsnok seregeit.

Hanem amikor Ferdinánd rájött arra, hogy a magyarok ezúttal sem őt, hanem Szapolyai fiát, János Zsigmondot akarják királlyá választani, haragra gyúlva harmadszor is megostromoltatta Budát a következő évben. I. Szulejmán ezt már nem nézte tétlenül és seregével nemcsak, hogy felmentette a fővárost, hanem birtokba vette.

Előzmény
Szapolyai és Ferdinánd között több mint tíz éven át folyt harc Magyarországért. Előbbi félnek az Oszmán Birodalmat kellett segítségül hívnia, mert nem boldogult a németekkel és a spanyolokkal. A szövetség cseppet sem volt jó számára, mert nemcsak nemzetközi megítélésén rontott, hanem saját hazája is kárát lelte az átvonuló török seregek dúlásai és fosztogatásai miatt.
A váradi békében megpróbálta ugyan a nyugati országokhoz csatlakoztatni Magyarországot, hogy inkább a török ellen és ne mellette harcoljon, s a kitétel szerint halála esetén az osztrák főherceg megkaphatja a magyar trónt. Azonban Szapolyai gyanakvása Ferdinánddal szemben nem csökkent és a magyarok egy része továbbra is ellenezte, hogy német legyen az uralkodójuk.

Szapolyai házasságot kötött I. Zsigmond lengyel király Izabella nevű lányával, akinek édesanyja Milánó hercegének, a neves hadvezércsaládból származó II. (Sforza) Gian Galeazzónak a lánya volt. Izabella még teherbe esett Szapolyaitól és 1540. július 7-én fiút szült neki, aki egészségesnek ígérkezett. Az ekkor halálos beteg király rögvest megváltoztatott mindent és János Zsigmondot, azaz újszülött fiát jelölte utódjául, s legfőbb bizalmasnak Szulejmánt nevezte meg utódai előtt.

Következmény
A osztrák sereg Buda 1530-as ostromakor is hasonlóan járt. A magyaroknak viszont most török támogatás nélkül sikerült győzniük. Ez a győzelem viszont korántsem volt döntő, mert Ferdinánd testvére, Károly akármikor nagyobb haderőt küldhetett Buda ellen.

Ferdinánd sem adta fel, de ezúttal módszeresebb eszközökhöz nyúlt. December 18-án von Fels újabb utasítást kapott Székesfehérvár megszerzésére. A megmaradt ostromágyúkhoz Thurzó Elek helytartótól kellett volna kérnie szekereket, egyúttal nagyobb élelmiszerszállítmányt is ígértek neki. Továbbá egyezséggel kellett a zsoldosokat a seregben tartani, amíg meg nem érkezik a fizetségük.
A visszavonulás közben az osztrákok elfoglalták Visegrád fellegvárát (más forrás szerint az alsó várat) és Székesfehérvár még az év végén a kezükbe került vér nélkül. A városi elöljárók Török Bálint támadásaiban ürügyet találva végleg Ferdinánd alá adták magukat.

Mivel Fráter György és János Zsigmond többi híve továbbra sem volt hajlandó teljesíteni a váradi béke kitételeit, Ferdinánd tavasszal még idejében egy sokkal nagyobb sereget küldött Wilhelm von Roggendorf vezérlete alatt Buda ellen. A vár védői addig kitartottak, amíg a szultán vezette török fősereg meg nem érkezett augusztus végén és megsemmisítő vereséget mért az osztrákokra. Ez viszont elvezetett Buda török kézre kerüléséhez, amelyet György barát saját végzetes tévedésének tekintett élete végig és hátralevő éveiben arra törekedett, hogy ezt a hibát helyrehozza.