A János-hegy a Budai-hegység második legmagasabb csúcsa,[1] egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye. Teljes körpanoráma nyílik az 527 méter magas csúcsról. A hegyet alkotó kőzet a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő.

Nevének eredete
Nevének eredetét illetően több magyarázat is van. A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel állítólag odáig is el lehetett látni a tetejéről. A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János szobor. Mai neve csak az 1900-as évek elején rögzült, ma az északnyugati vonulat neve Pozsonyi-hegy. A János nevet vagy a korábbi Szent János szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318-37 közti rektoráról kapta.

Megközelítése
A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút János-hegy elnevezésű állomása a János-hegyet a Virágvölggyel összekötő sárga sáv jelzésű turistaút és a Gyermekvasút kereszteződésénél van, 800 méterre a Libegő Budakeszi-nyeregben található felső állomásától. Az állomás tengerszint feletti magassága 409 méter.

Növényzet
A János-hegyen 160-180 éves bükkös és kocsánytalan tölgyes erdő maradt meg napjainkig. A gyertyános-tölgyesekben a Budai-hegység első kora tavaszi virága, a téltemető virágzik.

Kilátó
A János-hegy a 19. század közepétől kedvelt kiránduló helye Buda és Pest lakóinak. Legismertebb látogatója 1882-ben Erzsébet királyné volt. Ennek a látogatásnak az emlékére emelték 1908-1910 között a hegyet koronázó Erzsébet-kilátót, amit 1910. szeptember 8-án avatott fel Budapest akkori polgármestere, Bárczy István. A kilátó felépítményének alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete.

A kilátó megépítésének ötletét 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, amit azután Schulek Frigyes dolgozott át neoromán stílusban. A négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony 23,5 méter magas. Stróbl Alajos Erzsébet királynőről mintázott szobra a kilátótorony előcsarnokában van felállítva, ahol szecessziós mozaikképeket is elhelyeztek a királynéról, Kölber Dezső és Tardos Krenner Viktor műveit, a mozaikdíszeket Róth Miksa készítette.

Emléktábla őrzi a kezdeményezők és támogatók nevét is. Az épület tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. 2005-ben teljesen felújították a teljesen lepusztult és statikailag is elöregedett műemlék kilátótornyot.

A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) néha a Magas-Tátra hófedte csúcsai is láthatóak. Gyakori téli szmogos napokon, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.