A Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos múzeum Budapesten, épülete a Hősök tere műemlék együttesének része. A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet, a magyar/magyarországi művészet anyagát átadta a Magyar Nemzeti Galériának, csak néhány magyar művész alkotása található itt (Rippl-Rónai József). Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.

Története
A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József magyar király is részt vett. A múzeumot december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotások kaptak helyet és egységes bemutatási lehetőséget.

A II. világháború vége felé számos igen értékes műtárgyat „menekítettek” nyugatra, és az épület is súlyos károkat szenvedett. 1945– 47-ben sikerült a műtárgyak legnagyobb részét visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben újra megnyílt a Régi Képtár és az Új Magyar Képtár állandó kiállítása, majd fokozatosan a többi gyűjtemény tárlata is. A magyar művészetet bemutató, egyre gazdagodó gyűjtemény szükségessé tette, hogy azt egy önálló intézményben helyezzék el. A magyar műtárgyakat az 1957-ben megalakított Magyar Nemzeti Galéria vette át, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészet emlékeit lett hivatott bemutatni.

A múzeum főigazgatói
    1906–1914: Kammerer Ernő
    1914–1935: Petrovics Elek
    1935–1944: Csánky Dénes
    1945–1949: Genthon István
    1949–1952: Oltványi Imre
    1952–1955: Redő Ferenc
    1956–1964: Pigler Andor
    1964–1984: Garas Klára
    1984–1991: Merényi Ferenc
    1991–2004: Mojzer Miklós
    2004 december– : Baán László

Centenárium
A múzeum 2006-ban reprezentatív kiállítások sorával ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ilyen volt a Rejtett szépségek címet viselő is, mely az ország jelentősebb vidéki képtáraiban is megfordult (például a vándorkiállítás katalógusából Kecskeméten). A centenárium alkalmából időszakos kiállításon emlékezett meg a kezdetben egybevontan kezelt régi és modern festészeti osztály első igazgatójáról, dr. Térey Gáborról (1906-1926), aki jelentősen hozzájárult a gyűjtemény gazdagításához, európai hírnevének növeléséhez.

Bővítése
A Szépművészeti Múzeum kibővítését Baán László főigazgató vette tervbe. 2010-ben a Karácsony Tamás és csapata által készített tervek kapcsán Ráday Mihály és Sisa József 2010 tavaszán megjelent írásai nyomán botrány robbant ki, a terv ugyanis a reprezentatív főhomlokzat eredetei funkcióját megszüntette volna. A múzeum bővítésének szükségességét egyik fél sem kérdőjelezte meg, ennek ellenére a sajtóban konzervatív városvédők és innovatív múzeumfejlesztők vitájáról kezdtek beszélni. A beruházás ellen a Váralja Szövetség is tiltakozott, kiemelvén a Hősök tere szerkezeti egységének értékét. A múzeum bővítése, mivel a Hősök tere világörökségi védelmet élvez, csak lefelé lehetséges. A munkálatok 2010 nyarán fognak kezdődni és várhatólag 2011-re fejeződnek be.