Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
Budapest a rendszerváltás során az ország más részeihez képest jobban növelte fejlettségét, előnyös gazdasági lehetőségeit. A szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan ugyanis sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén. Térségében a legkisebb a munkanélküliség, legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem.
A rendszerváltás után hozott önkormányzati törvény széles jogosítványokat adott a fővárosi kerületeknek. A Fővárosi Önkormányzat csak nehezen képes önálló várospolitikát folytatni. Kisebbségi önkormányzatok is alakultak, amelyek főleg kulturális téren tevékenykednek. 1994-ben új kerületként önállósult Soroksár.
Demszky Gábor 1990- 2010 között volt a főpolgármester. Az ő tevékenysége alatt nagyívű infrastrukturális beruházások kezdődtek Budapesten. Ilyenek voltak például a Hungária körút, a Nagykörút, a Kisföldalatti felújítása, vagy a Lágymányosi híd átadása. 2007-ben évtizedes huzavona után megindult a 4-es metró építése. A BKV szolgáltatási színvonala hosszú távon azonban romlott, annak ellenére hogy többek között 2005-ben – a VEKE javaslatára – átszervezték az éjszakai tömegközlekedést és új Combino villamosok álltak forgalomba a Nagykörúton. Reprezentatív új középület nagyon kevés épült, például a Nemzeti Színház épülete, a Művészetek Palotája és az ELTE lágymányosi campusa. A magánberuházásban készült épületek jelentősen átszabták a várost. Bevásárlóközpontok sora épült a város peremén és sok pláza a belvárosban. Építészetileg is kevés fejlődést hozott a rendszerváltás: Schneller István főépítészsége után talán csak a Dózsa György úti ING-székház képviseli a mai modern építészetet.[forrás?]
A legtöbb tanácsi bérlakást privatizálták. Jelentősen felélénkült a fővárosi ingatlanpiac, a lakásárak rohamosan nőttek. Megindult a kiköltözés a fővárosból. Felduzzadt az agglomeráció, lakóparkok sora épült a Budai-hegység falvaiban a gazdagabb népesség számára. Ezzel párhuzamosan megkezdődött néhány belső városrész rehabilitációja, például VII. kerület és VIII. kerület. A szociális problémák azonban nem csökkentek, az ellátórendszer sorvad. Sok ember él még mindig szegénységben. A rendszerváltás óta az utcákon megjelentek a hajléktalanok és a koldusok.
Európai viszonylatban azonban Bécs jóval fejlettebb maradt továbbra is Budapestnél, Prága pedig hasonló szintről indulva jobban fejlődik. Húsz év főpolgármesterség után 2010-ben Demszky Gábort Tarlós István váltotta a főváros élén.