Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek. A nagymértékű esővel és havazással járó időszakról a Jelenkor így tudósított: „Postáinkat az iszonyú hófuvatagok egészen elakaszták. Különösen a január 13. s 14-iki bécsi posta s vele a külföldi lapjaink még ma (január 16.) sem érkeztek meg. A Dunát tulajdonképen Bécsig jég borította, amely több helyen feltorlódott.”"
Március elején Bécsnél és Pozsonynál kezdetét vette az olvadás, a folyó zajlani kezdett. A Pest és Buda közötti folyószakaszon a Duna medre meglehetősen elfajult volt. A sekély medrű, szétágazó, zátonyokkal és szigetekkel teli Dunán az árhullám és a jég csak lassan tudott levonulni. A sekélyebb részeken jégdugók alakultak ki, a jég rövid idő alatt feltorlódott és a folyót visszaduzzasztotta.
Pestet az 1775-ös árvíz után védőgáttal vették körbe, ám Budán erre nem került sor. 1775 után többekben is felmerült a Duna szabályzásának gondolata, a legfőbb szószóló Vásárhelyi Pál volt, aki egy, az Athenaeumban megjelent cikksorozatban 1838 március elején egy, az 1775. évinél nagyobb árhullám levonulását jósolta meg. Legfőbb okként a rendezetlen folyómederben kialakuló jégdugókat nevezte meg.