Szeretném kerülni a sablonos formákat.. Az oldal eredetileg egy versenyre készült, de mivel országunk fővárosában élek ezért gondoltam fenntartom. Nem szeretnélek titeket cikkekkel terhelni, hiszen aki akarja úgyis máshol elolvassa.
Nos igen, jogos a kérdés hogy akkor miért van az oldal. Mint említettem, versenyre készült.. a cél, az volt hogy minél részletesebben bemutassam a várost. Én ezt most saját tapasztalatokkal, fotókkal egészíteném ki.
Szöveg források:
- wikipédia
- origo.hu
- bkv.hu
-budapestinfo.hu
Kizárólag saját készítésű képek. Múzeumokban készült képek, képek újságokból és könyvekből, ismerősöktől.
Ha úgy gondolod, hogy van valami nagyon jó képed, akkor azt jelezd, és kikerülhet ide, természetesen forrás megjelőlésével.
Video
2011.11.03.-án késő délután a Lánchíd alá beszorult a 19-es villamos. Sajnos csak későn jutott eszünkbe, hogy felvegyük így csak a vége látszik, de azért egy kicsit látványos ahogy próbálkozik.
A 3 éves terv sikere érlelte meg az ország vezető szerveinek döntését, hogy Budapesten föld alatti gyorsvasutat kell építeni. 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A budapesti metróhálózat építését az 1950. szeptember 17-i minisztertanácsi határozattal rendelték el. A tervek szerint a metró a Népstadion (Puskás Ferenc Stadion) és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai a mai napig láthatók (4 vágány az állomáson). Az állomás két kupolás épülettel volt lefedve, amit később lebontottak. Ma a BKV metró, HÉV és villamos üzemigazgatósága található az állomás felett. Az állomás négy vágányát később egy lehetséges új szárnyvonalhoz hasznosították volna a korabeli tervek szerint. Ez a szárnyvonal Kőbánya-Felső, Kőbánya-Alsó és a Zalka Máté tér (ma: Liget tér) állomásokat tartalmazta volna.
1954–55-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de az 1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. 1954-től egészen 1962-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el.[2] Az 1963. november 14-én hozott kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, a határidőket 1970. december 31-ben, a teljes vonalra 1973. december 31-ben jelölve ki. Ekkor már a tervek az Örs vezér teréig (Fehér útig) való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. Az Astoria állomást is utólag tervezték be.
AJÁNLOM AZ OLDALT
