Horváth-kert
A Horváth-kert egy közpark Budapest I. kerületében, a Krisztinavárosban. A Krisztina körút, az Attila út és az Alagút utca határolja.
Történelem
A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondról kapta. (A Szentgyörgyi Horváth család nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna-bál is.) 1862-ben, az Alagút megépültekor Buda városa megvásárolta, és közparkká alakította. Az eladó Horváth család kikötötte, hogy a parkban játszóteret is kell létesíteni.
A Horváth-kertben folyt az Ördög-árok, amely ma is a park alatt folyik, de már több mint 130 éve be van fedve. (A befedés munkálatait itt, a János hídnál kezdték el 1873. március 5-én, de csak 1876 júniusában adták át a Vérmezőig tartó szakaszt.) Azóta csak az 1838-ban állított Nepomuki Szent János-szobor emlékeztet a patak nyomvonalára. Az addigra megrongálódott szobrot az 1950-es években lebontották.
Itt működött a Budai Színkör. Épületében 1843-tól kezdve játszottak német vándortársulatok. Miután 1870-ben Buda városa határozatban tiltotta meg a német nyelvű színielőadásokat, számos magyar rendező váltotta egymást, általában kevés sikerrel. A nyári színházként működő épületet végül 1937-ben lebontották.
A parkot a benne álló Haydn-szoborról egy időben Haydn-parknak is nevezték, de az elnevezés nem gyökeresedett meg. A bronz mellszobrot Kocsis András készítette 1960-ban.
A park északi felén, a volt Budai Színkör helyén 1961-ben szökőkutas vízmedencét létesítettek, partján állították fel Ferenczy Béni „Ülő nő” c. bronzszobrát. A szökőkút csak néhány évig üzemelt, az 1970-es évek közepén tönkrement, azóta nem működik.
Az Alagút utca 3. sz. alatt állt valaha az 1935-ben megszűnt Philadelphia Kávéház, amelynek a 19–20. század fordulóján Ady Endre is gyakori vendége volt. Az 1960-as évek elején a házat lebontottak, helyén toronyház épült.
A rendszerváltás után visszaállították a Nepomuki Szent János-szobrot, amely korábban az Ördög-árok hídját őrizte.
|